A Magyar Nemzeti Levéltár főépülete
levéltári épület a budai Várnegyedben From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Nemzeti Levéltár főépülete egy tudományos céllal épült budapesti épület. Jelenleg nem eredeti formában áll, mert tornya a második világháború során elpusztult, és nem építették újjá.
| A Magyar Nemzeti Levéltár főépülete | |
 | |
| A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téren lévő épülete | |
| Település | Budapest I. kerülete |
| Cím | 1014 Budapest, Bécsi Kapu tér 2-4. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1913–1923[1] |
| Építési stílus | neoromán |
| Építész(ek) | Pecz Samu |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 A Magyar Nemzeti Levéltár főépülete
Pozíció Budapest I. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 19° 01′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Magyar Nemzeti Levéltár főépülete témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1874-ben, a Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, egy önálló levéltári épület felépítésének terve is felmerült. Ennek a tervnek a megvalósulását Pauler Gyula országos levéltárnok is szorgalmazta évtizedeken keresztül, fáradozásainak eredményét, az elkészült, kimondottan levéltári célokat szolgáló épület felépülését azonban már nem érhette meg.
A Bécsi kapu téren álló ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást 1912-ben. Pecz Pauler elképzeléseinek, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. Az U alakú épület középső részén helyezte el a munkaszobákat és a vendéglátó helyiségeket, az oldalsó szárnyban pedig az iratraktárak kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. (1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre.) 1913 őszén indult meg az építkezés, azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek megnehezítették a befejezését és a beköltözést.
Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején következett a fordulat: Bethlen István művelődéspolitikus minden befolyását latba vetette az építkezés befejezésének előmozdítására érdekében.
1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be palotájába a levéltár.
A épület külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket pedig Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A miniszter személyesen egyeztetett Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel a falképek témáiról. Duditsot állami nagy aranyéremmel jutalmazták 1925–1929 között elvégzett munkájáért. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.
1945 telén, a főváros ostromakor számos tüzérségi és bombatalálat érte az épületet. Ennek következtében egy raktár teljesen elpusztult a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon, romba dőlt a nyugati szárny egy része és a kutatóterem, a torony pedig olyan mértékben megrongálódott, hogy nem volt lehetséges annak helyreállítása. Alig fejeződtek be az újjáépítési munkálatok, midőn 1956. november 6-án a nyugati szárnyat harckocsi–gránát találta el, ami miatt teljesen kiégett egy raktár, a tűz pedig két másik raktárra is átterjedt.
1961-re fejeződött be a teljes helyreállítás. Az 1980-as években a tető az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely szintén a pécsi Zsolnay gyárban készült. Az 1970-es évek második felében restaurálták a szekkókat. Az elpusztult tornyot évtizedeken át nem építették vissza. 2020-ban végül döntés született a torony visszaépítéséről.
.jpg)
.jpg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
