A Goeben és a Breslau üldözése egy haditengerészeti hadművelet-sorozat volt az első világháború kezdetén a Földközi-tengeren, melynek keretében a brit és francia flották egységei megpróbálták elfogni a Wilhelm Souchon ellentengernagy vezette német Földközi-tengeri Divízió (Mittelmeerdivision) hajóit, a Goeben csatacirkálót és a Breslau könnyűcirkálót. A német hajók az elfogásukra küldött kötelékeket elkerülve eljutottak a Dardanellákhoz, majd pár nap múlva egy fiktív adásvételi egyezmény keretében átadták őket az ekkor még semleges Törökországnak.
Gyors adatok
A Goeben és a Breslau üldözése
A német hajók nyomába szegődő brit csatacirkálók a Goeben tatjáról fényképezve (1914. augusztus 4.)
Habár a német hajók áttörése a Dardanellákhoz vértelenül zajlott le, a főként a brit haditengerészetnek betudható fiaskó jelentős politikai és katonai következményekkel járt. A török szolgálatban Yavuz Sultan Selim(Goeben) és Midilli(Breslau) nevet kapó – de a német legénységüket megtartó – hadihajókkal ugyanis pár hónap múlva a török flotta élére kinevezett Souchon tengernagy orosz fekete-tengeri kikötőket lövetett, amivel kiprovokálta Oroszország hadüzenetét és ezzel Törökországot a központi hatalmak oldalán léptette be a háborúba. A német hajók Dardanellákhoz vezető útja számos történész szerint világtörténeti jelentőséggel bír, mivel ennek tulajdonítják be az Oszmán Birodalom háborúba való belépését, és a vesztes háború utáni feldarabolása alapjaiban változtatta meg a Közel-Keletet.