Természeti katasztrófa From Wikipedia, the free encyclopedia
A Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű[1][2][6] 2011-es tóhokui földrengés és cunami[7] Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés Japán keleti partvidékén, a Tóhoku régióbeli Szendai várostól nem messze következett be 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46, közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor.[8] A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.[8] A rengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt,[4][9] de attól tartottak, a halottak valós száma ennél jóval magasabbnak bizonyulhat. Mijagi prefektúrában körülbelül 10 ezer embert nem találtak.[10][11][12] Az anyagi kár is igen hatalmas volt, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül.[13] Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott, közülük a fukusimai le is olvadt,[14][15] amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.[16]
| 2011-es tóhokui földrengés | |
.jpg) | |
| Tokió látképe a földrengést követően | |
 | |
| A földrengés térképe | |
| Dátum | 2011. március 11. 14 óra 46 perc (helyi idő) 6 óra 46 perc (CET) |
| Richter-skála szerinti magnitúdó | 9,0[1] |
| Mélység | 24 km |
| Érintett országok |  Japán |
| Utórengések | legalább 76, ebből 16 nagyobb 6-os erősségűnél |
| Földcsuszamlások | igen[2] |
| Szökőár | igen |
| Károk, áldozatok | 11417 halott[3] 2409 sebesült,[4] 16 273 eltűnt,[3] ismeretlen mértékű anyagi kár (amely egyes becslések szerint a 200 milliárd dollárt is elérheti[5]), 18 000 ház dőlt romba és 130 000 szenvedett jelentős károkat, nukleáris balesetek |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 2011-es tóhokui földrengés
Pozíció Japán térképén
| |
 é. sz. 38° 19′ 19″, k. h. 142° 22′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es tóhokui földrengés témájú médiaállományokat. | |
A rengés által keltett cunami miatt riadót rendeltek el, illetve az érintett lakosság evakuálására került sor Japánban, és másik 20 országban, többek között Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidékén is.[17][18][19] A Japánt elérő hullámok tíz méter magasak voltak, és kisebb hullámok több másik országot is elértek.[20] A cunami még Chilében is komoly károkat okozott. A víz Japánban néhol tíz kilométeres mélységben hatolt be a szárazföldre.[21]
Az amerikai United States Geological Survey (USGS) adatai szerint erősségét tekintve ez volt az eddigi legnagyobb földrengés Japán területén és a negyedik legnagyobb földrengés a világon, mióta méréseket végeznek.[22] A földrengés során 2,09·1018 J rugalmas energia szabadult fel, ami közel 20%-a az egy éven belül az egész földön kipattant összes földrengésének.[23] A földrengést Magyarországon csak a műszerek érzékelték.[24]
A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre, a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt.[1] A 9,0-s erősségű földrengés után folyamatosan utórengések következtek be, előfordult köztük 5,8-es és 7,4-es erősségű is.[8][25]
Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltek meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák (sőt július végén is sor került egy 6,5-es erősségű rengésre Fukusima környékén[26]). Az utórengések összesített energiája (nagyságrendileg 1015–1016 J) így is elhanyagolható volt a főrengés során felszabadult 2,09·1018 J energiához képest.[23]
A 2011-es földrengés utórengései még 10 évvel az esemény után is érezhetők, 2021. február 13-án például 7-es erősségű utórengés rázta meg Szendai partvonalát, 185 ember megsérült, egy meghalt.[27][28]
Olasz tudósok előzetes becslése szerint a Föld forgástengelyét 10 centiméterrel mozdította el a földrengés.[29] Ugyanakkor egyes tanulmányok megkérdőjelezik egy ilyen mértékű tengelyelmozdulás lehetőségét.[30]
Richard Gross, a NASA (Jet Propulsion Labs) geofizikusa szerint pedig a Föld tömegközépponti tengelye („figure axis”, ami nem egyezik meg az észak–déli forgástengellyel) változott meg 17 centiméterrel,[31] aminek eredményeképp minden nap átlagosan 1,8 mikroszekundummal rövidebbé vált. (Gyakorlatilag minden földtömegváltozás befolyásolja a Föld mozgását, de ezek jelentős része a gyakorlatban lemérhetetlen.)
A rengés után cunami keletkezett, melynek első hullámait 6 méteresre becsülték, majd ezt az értéket módosították 10 méteresre.[8] Későbbi mérések szerint a cunami magassága egyes helyeken a 38 métert is megközelítette.[32] A Pacific Tsunami Warning Center (Csendes-óceáni cunamifigyelő központ) március 11-ére több riasztást is elrendelt, közöttük Japán területére, főként Honsú szigetének északkeleti partjára,[2] de figyelmeztette a Csendes-óceán térségében található összes országot, cunamiriadót rendeltek el Chilére, Oroszországra, Mexikóra, a Hawaii-szigetekre,[8] Ausztráliára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, a Marshall-szigetekre, Pápua Új-Guineára, Naurura,[2] valamint az Északi-Mariana-szigetekre is.[33]
Az orosz Szahalin-szigetről kimenekítettek 11 ezer embert, Hawaiin is elrendelték a part menti területek kiürítését.[25]
A cunami körülbelül 10 órán belül elérte Észak-Amerika partjait is először Oregon államnál, majd később az egész észak-amerikai partvonalon, többek közt Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban.[34]
A katasztrófa következtében több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt.[4][35] Japán fővárosában, Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből. A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram.[8] A cunami autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el.[8] Fukusimában összedőlt egy épület.[36]
Kigyulladt a Cosmo Oil Company egyik olajfinomító-üzeme a Csiba prefektúrában található, Tokiótól északra fekvő Icsihara településen Tokió mellett.[8][37] A földrengés és a cunami által érintett területen található atomerőművek üzemelő reaktorai automatikusan leálltak. A Fukusima I atomerőműben leállt az erőmű hűtőrendszere,[8] az onagavai atomerőmű egyik turbinacsarnokában tűz ütött ki,[36] a japán kormány szükségállapotot hirdetett.
A vasúti hálózat több szakaszon megrongálódott, a szuperexpresszeket leállították.[36] Bezárt a tokiói Narita repülőtér, leállt a tokiói metró és a helyi érdekű vasút.[36]
2011. március 12-én helyi idő szerint 15 óra 36 perckor nagy erejű vegyi robbanás történt a Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőmű 1-es reaktorcsarnokában,[38][39] majd március 14-én hétfőn reggel a 3-asban is.[40]
A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően.[25] A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP-jének 8%-át adja, a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.[41]
A Google keresőoldalt indított Japan Person-Finder néven, melyen két kategória működött, az egyikbe fel lehetett tölteni azok nevét és az azonosításukra alkalmas információkat, akiket még kerestek; a másikba azok írhattak bejegyzést, akiknek információi voltak eltűnt személyekről.[42]
A Facebook közösségi oldalon is több csoport indult a rengést követően, melyekben arra is felhívták a figyelmet, hogy több hamis adománykérő honlap jött létre röviddel a rengés után.[42]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
