2001: Űrodüsszeia
1968-as amerikai sci-fi film / From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2001: Űrodüsszeia (eredeti cím: 2001: A Space Odyssey) 1968-ban bemutatott amerikai sci-fi film, rendezője Stanley Kubrick. Az egyetemes filmművészet egyik legtöbbet értelmezett és legjelentősebb mesterműveként tartja számon a modern filmelmélet, hatása a mozgóképkultúrára szinte felmérhetetlen.[3][4][5][6][7][8]
Ez a szócikk Stanley Kubrick filmjéről szól. Hasonló címmel lásd még: 2001. Űrodisszeia. |
2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) | |
1968-as amerikai–brit film | |
A film magyar moziplakátja | |
Rendező | Stanley Kubrick |
Producer | Stanley Kubrick |
Alapmű | Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia (könyv) (Az őrszem című novella alapján)[1] |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Stanley Kubrick Arthur C. Clarke |
Főszerepben | Keir Dullea Gary Lockwood William Sylvester Daniel Richter Douglas Rain |
Zene | |
Operatőr | Geoffrey Unsworth |
Vágó | Geoffrey Unsworth |
Jelmeztervező | Edwin Hardy Amies |
Gyártás | |
Gyártó | MGM |
Ország | USA Egyesült Királyság |
Nyelv | angol orosz |
Forgatási helyszín |
|
Játékidő | 141 perc |
Költségvetés | 10 500 000 $[2] |
Képarány | 2,2:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | MGM |
Bemutató | 1968. április 6. 1979. március 22. |
Díj(ak) | 1 Oscar-díj 3 BAFTA-díj |
Korhatár | G |
Bevétel |
|
Kronológia | |
Következő | 2010 – A kapcsolat éve |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz 2001: Űrodüsszeia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A film Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regénye, a 2001. Űrodisszeia története alapján készült. Ennek különlegessége, hogy a könyvet Clarke kimondottan a filmtervhez írta, Stanley Kubrick megrendelésére.[forrás?]
A filmet a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mélyértelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. Filmművészeti kifejezőerő tekintetében színhasználata is jelentős, úttörőnek mondható.[9]