Remove ads
az Apple Macintosh személyi számítógép televíziós reklámja From Wikipedia, the free encyclopedia
Az „1984” – azóta kultikussá vált – reklám tette ismertté az Apple Macintosh személyi számítógépet. A reklámot 1984. január 22-én mutatták be a XVIII. Super Bowl harmadik negyedét követő reklámblokkban.
1984 (1984) | |
1984-es amerikai rövidfilm | |
A hősnő futása a reklámban. | |
Rendező | Ridley Scott |
Alapmű | 1984 |
Műfaj | reklám |
Forgatókönyvíró |
|
Főszerepben |
|
Operatőr | Adrian Biddle |
Gyártás | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Nyelv | angol |
Játékidő | 1,0 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Apple Inc. |
Bemutató | 1984 |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1983-ban Steve Jobs egy forradalmi reklámot szeretett volna készíttetni az új Macintosh gépnek, ami a cég nagy reményű új számítógépe volt. A feladatot Lee Clow[1] végezte a Chiat/Day[2] ügynökségnél. Az 1984-es céldátum miatt hamar olyan terv bontakozott ki, ami asszociált George Orwell 1984 című regényével. Miután Jobsnak is megnyerte tetszését az ötlet, e témára építették fel a reklám cselekményét és mondanivalóját. A hatvan másodperces reklám forgatókönyvét Steve Hayden írta és Brent Thomas volt a művészeti vezető. A rendezéssel Ridley Scott-ot bízták meg, aki nem sokkal előtte fejezte be a Szárnyas fejvadász (1982) forgatását. Bár az Apple elnökének, Sculley-nak[3] nem tetszett az ötlet, de Jobs kiharcolta az akkor példa nélküli 750 ezer dolláros forgatási keretet. A forgatás Londonban zajlott. Scott bőrfejűeket használt a befolyásolt tömeg megjelenítésére, a „hősnő” egy diszkoszvető, Anya Major volt és a „nagy testvért” pedig David Graham személyesítette meg.
Elsőnek az Apple vezetősége tekinthette meg az elkészült reklámot 1983 decemberében. Kivétel nélkül úgy vélték, hogy a reklám csapnivalóan rossz. Ezért úgy döntöttek, hogy nem mutatják be az anyagot a drága percdíjat jelentő Super Bowl reklám blokkjában.[4][5] „Úgy érted, tényleg ezt akarod megmutatni?” – kérdezte az Apple befektetője Mike Markkula Jobstól.[6][7] Az elkeseredett Jobs megmutatta barátjának, az Apple társalapítóján, Steve Wozniaknak is a reklámot, aki annyira lelkes lett, hogy felajánlotta, hogy kifizeti a 800 ezer dolláros reklámidő felét. Végül erre nem lett szükség, mert a legnagyobb (60 másodperc) reklám blokk időt már nem tudta az Apple visszaváltani – Clow elmondása szerint nem is erőltették –, így a reklámot mégis leadták.
A filmet az elhíresült egyetlen alkalmon kívül kereskedelmi tévében csak egyszer vetítették. Hogy a hirdetés indulhasson a reklámok díjáért, még 1983-ban az idahói Twin Falls tévéadásában adták le a korai órákban.[8]
A felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül – szolgáknak tűnő kopasz férfiakkal teli előadótermen –, hogy egy kalapáccsal – az IBM-et ábrázoló – széttörje a Nagy Testvért mutató hatalmas kivetítőt. A következő kép az alábbi üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan, mint az 1984.”'
Az Apple Computer az 1984-es, 60 másodperces TV-reklámját az NFL SuperBowl XVIII harmadik negyedét követő reklámblokkban játszották le. A reklámfilmet ekkor 96 millió ember láthatta. A hirdetés ekkor került először és utoljára tévéműsor adásába, de több tucat hír- és talk-műsor játszotta le újra, így ez a tévétörténet egyik legemlékezetesebb hirdetése.[9][10][11][12][13][14][15][16][5]
Annak ellenére, hogy az Apple csak egyszer mutatta be a nagy nyilvánosságnak, olyan hatást keltett a médiában, hogy sok későbbi ingyenes tévésugárzást kapott. Még aznap három országos adó és ötven helyi állomás foglalkozott a témával. Akkoriban a Nielsen-osztályozás úgy becsülte, hogy a hirdetés Amerika háztartásainak közel 50%-át elérte.
Két nappal a Super Bowl után a cupertinoi DeAnza College Flint Centerében tartotta az Apple az éves részvényesi gyűlését. Itt újra levetették az 1984 tévéreklámot, majd Steve Jobs mutatta be a Macintosht.[17][18][19][20][21][10],[22][23][24][25]
1994-ben orosz televízióban futott a hirdetés az Apple megrendelésére.[26]
Ezt a reklámot gyakran szavazzák első helyre a befolyásos marketingkampányokról szóló kérdőívekben. Például az Advertising Age az „Az évtized reklámfilmjé”-nek (Commercial of the Decade) nevezte, 1999-ben pedig az amerikai TV Guide első helyen szavazta meg minden idők ötven legjobb reklámja között (50 Greatest Commercials of All Time).[27]
A film újra felszínre került az 1990-es évek végén, amikor az Apple elérhetővé tett egy Quicktime verziót a reklámról, melyet le lehetett tölteni az internetről, majd 2004-ben, egy 20. évfordulós változattal, amely az iPodot hirdette.
A sikeren felbuzdulva Lee Clow és Jobs 1985-ben is meghökkentő reklámfilmmel készült az IBM ellen. A forgatást Tony Scott végezte és a „Lemmings” (Lemingek) munkacímet kapta. Az új reklámfilm az 1984 heroikus hangulatához képest sötétebb és negatívabb lett, ami nem csak az IBM-et degradálta ezúttal hanem a vevő célcsoportnak számító vállalatvezetőket is. Az Apple vezetőségnek ezúttal se tetszett az anyag, de Lee Clow azzal vágott vissza, hogy ha rajtuk múlt volna, akkor az 1984-et se adják le. Jobs megnövekedett tekintélyének és az 1984-es reklám sikerének köszönhetően végül leadták a reklámot a következő Super Bowl alatt. A reklám sikertelen lett és Amerikában főképp negatív visszajelzést kapott.
A Nagy Testvér szövege, amely szinte az egész reklám alatt hallható:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.