1,3-Ciklohexadién
kémiai vegyület / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1,3-ciklohexadién a cikloalkének közé tartozó rendkívül gyúlékony, színtelen folyadék. Törésmutatója 1,475 (20 °C, D).
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
1,3-Ciklohexadién | |||
![]() | |||
![]() | ![]() | ||
IUPAC-név | Ciklohexa-1,3-dién | ||
Más nevek | 1,3-ciklohexadién, 1,2-dihidrobenzol, 1,3-CHD | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 592-57-4 | ||
PubChem | 11605 | ||
ChemSpider | 11117 | ||
ChEBI | 37610 | ||
RTECS szám | GU4702350 | ||
| |||
| |||
InChIKey | MGNZXYYWBUKAII-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H8 | ||
Moláris tömeg | 80,13 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 0,841 g/cm³ | ||
Olvadáspont | −98 °C | ||
Forráspont | 80 °C | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Gyúlékony (F) | ||
R mondatok | R11 | ||
S mondatok | S9 S16 S29 S33 | ||
Lobbanáspont | 26 °C (zárt térben) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
Hidrogéntranszfer reakciókban hidrogéndonorként használható, mivel benzollá és hidrogénné történő átalakulása exoterm (a hidrogénezési hők alapján gázállapotban mintegy 20 kJ/mol).[1][2] A benzolhoz képesti viszonylagos instabilitás ellenére az 1,3-ciklohexadién szerkezet több természetes vegyületben is megtalálható, ilyen például az α-terpinén.
Az 1,4-ciklohexadiénnel összehasonlítva az 1,3-ciklohexadién 1,6 kJ/mol-lal stabilabb, részben a konjugált kettős kötések miatt.[3]