Ősszájúak
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ősszájúak (Protostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) egyik bazális kládja, amely mintegy 610 millió éve válhatott külön az újszájúaktól (Deuterostomia). Ide tartozik a kétoldali szimmetriájú állatok fajainak mintegy 95%-a (Urania).
Gyors adatok Rendszertani besorolás, Csoportok ...
Ősszájúak | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Neoproterozoikum-jelenkor | ||||||||||||
Sepioteuthis sepioidea, tintahal – puhatestűek | ||||||||||||
Pachydiplax longipennis, szitakötő – ízeltlábúak | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Csoportok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősszájúak témájú kategóriát. | ||||||||||||
Bezárás
Nevüket arról kapták, hogy embriójuk szájnyílása a tápcsatorna ősszájnyílás (blasztopórus) felőli oldalán jelenik meg — pontosabban az embrió fejlődésének bélcsíra (gasztrula) szakaszában kialakuló legelső testnyílás, az ősszáj nem zárul be, hanem a kifejlett állat szájnyílásává alakul. A végbélnyílás – néhány kivételtől eltekintve – a test ellenkező pólusán megjelenő új nyílás lesz.