Ősember
az ember evolúciójának első szakasza / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ősember tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük. Ezt a szintet a Homo antecessor, Homo heidelbergensis, a Homo rhodesiensis, és – vitatott módon – a neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) képviselték. Sokszor az első hármat még az előemberek közé sorolják és kizárólag a neander-völgyi embert nevezik ősembernek. Más esetekben az első három az ősember, míg a neander-völgyi már ember.
Az újidő második részében jelentek meg az emberek közvetlen elődei is.
Génjeik legalább 99,5%-a azonos, de megoszlik a vélemény abban, hogy a neandervölgyi emberek ősei voltak-e a mai embernek. A 2006-os genetikai vizsgálatok szerint a Homo sapiens és a Homo neanderthalis ~370 000 éve már nem él együtt, de ~706 000 éve még közös ősük volt.[1] Egyes elképzelések szerint a neandervölgyi ember utód nélkül halt ki, más vélemények szerint az afrikai modern emberek terjedésével keveredés is történt, így bizonyos neandervölgyi vonások fennmaradtak. Erre néhány atavisztikus koponya utal, amelyek jóval a neandervölgyiek eltűnése utániak, illetve a paleoeuropid embertípus egyes jellegzetességei, mint a hosszúfejűség (dolicephalia), illetve néha az előreugró szemöldökeresz.
Az emberré válás folyamatának hajnalán ősünk gyűjtögetéssel szerezte meg táplálékát. A kérdéses fejlődési fázisnak megfelelő tudományos név: Palaeanthropus. Az ősember fázist a majomember (Pithecanthropus), majd az előember (Archanthropus) előzi meg és a mai ember (Neanthropus) követi. Ezek nem rendszertani kifejezések, hanem gyűjtőnevek.