Az üröm szó a baskír, tatár nyelvekben meglévő erem, a kazak izen, és csuvas arăm/erĕm szavak rokona.[2][3]
A növénynemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok egyaránt tartoznak csakúgy, mint lágy szárú és cserjés növények. A többévesek lombhullatók vagy örökzöldek. A „The Plant List” adatbázisában 474 érvényes Artemisia-fajt tartanak nyilván.[4] Számos faj megtörve erős, aromás illatú, kesernyés ízű, leginkább a bennük levő szeszkviterpén-laktonoktól (pl. abszintin, szantonin). Fűszer- és gyógynövényeket egyaránt találunk közöttük (pl. fehér üröm, fekete üröm, tárkony, egynyári üröm).
Száruk és leveleik fehéres vagy szürkés árnyalatúak, s gyakran ezüstösen selymes, rásimuló szőrzettel borítottak. A levélállás szórt, leveleik két-háromszorosan szeldeltek, ritkán épek, legfeljebb csúcsuk háromhasábú.
A virágok kétivarúak, a kevés virágból álló fészekvirágzat kicsi (alig 5mm), gömbös, vagy tojásdad. A sugárvirágok hiányoznak a fészekből. A fészekvirágzatok legtöbbször összetett, hajtáscsúcsi virágzatot (fürtöt vagy füzéres bugavirágzatot) alkotnak.
A virágok önmegporzással vagy szélmegporzással porzódnak. A pollenszemek nyújtott ellipszoid vagy gömbszerű alakúak, trikolporátak (a három csírahasítékban 1-1 pórus is van). A hasítékok hosszúak, az exine sexine-része egyenlítői irányban megvastagodott, a sarkoknál vékonyabb. Pollenje az egyik legerősebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. Veszélyességét fokozza a hosszan tartó pollenszórás, ami júliustól októberig tart.
Az ürömfajok főleg az északi félgömb mérsékelt övében élnek sztyeppeken és félsivatagos tájakon, lokális szempontból pedig száraz helyeken, sziklagyepekben, lösz- és homokpusztákon, szikeseken és sós tengerpartokon fordulnak elő. Gyakran társulásalkotó növények, de egyes fajaik a száraz vidékeken a vegetáció uralkodó elemei.
Magyarországon őshonos a bárányüröm, az egynyári üröm, a fehér üröm, a fekete üröm, a mezei üröm, a selymes üröm, a seprűüröm, a sziki üröm, a sziklai üröm; illetőleg honos a tárkony és az ürömcserje (istenfa) is, de utóbbiak emberi közreműködéssel kerültek ide.
Nem teljes a lista. A fajról szóló információk addig szerepelnek itt, amíg önálló szócikkük elkészül.
Artemisia abrotanum – Ürömcserje ~ Istenfa, abrutüröm,[5] Az istenfának több elnevezése ismert: Ciprusfű, ebruta, istenfű, istenfa, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, istenfácska. Latin nevei még: Artemisia abrotanum, Artemisia elatior, Artemisia herbacea, Artemisia paniculata[6]
100–120cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje. Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.[7][8]
Magyarországon őshonos, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek szubmediterrán faja: sziklagyepekben, löszös vagy homokos talajon él. Mutatós levelei miatt sziklakerti, kerti dísznövényként ültetik.[8][9]
Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel artemisinin nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.[10]
Erős illatú növény, a keleti orvoslás belsőleg elsősorban nőgyógyászati betegségekben vérzéscsillapításra, külsőleg pedig az akupunktúrás terápia részét képző moxibuszció alapanyagaként reumatikus és paralízis jellegű betegségek gyógyításában használja.[forrás?] Kínában a növény préselt levével színezik a csingtuan(qingtuan) nevű édességet.[12]
Artemisia australis
Artemisia austriaca – Selymes üröm ~ Osztrák üröm[5]
Észak-Afrika félsivatagos területeitől egészen Iránig elterjedt faj. Érdekessége, hogy a nyári aszály idején az alsó leveleit ledobja és csak a szárazságtűréshez alkalmazkodott külsejű (xeromorf), felső levelei asszimilálnak tovább.[7]
Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója.Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
Biológiai Lexikon: szerk.:Straub F. Brúnó:„üröm (Artemisia)”, Biológiai Lexikon, 4.kötet, S–Z(magyar nyelven).Budapest:Akadémiai Kiadó, 398. o.. ISBN9630505339 (4. kötet), ISBN9630505290 (összkiadás)(1978)
Magyar Nagylexikon: szerk.:Bárány Lászlóné:„üröm (Artemisia)”, Magyar Nagylexikon, 18.kötet, Unh–Z(magyar nyelven).Budapest:Magyar Nagylexikon Kiadó, 69. o.. ISBN9639257192 (18. kötet), ISBN9630566117 (összkiadás)(2004)
Pollen Library:Sagebrush, Wormwood (Artemisia)(angol nyelven)(HTML).Pollen Library.Pollen.com, c/o IMS Health Incorporated, 1 IMS Drive, Plymouth Meeting, PA 19462.(Hozzáférés: 2013. február 26.)
Priszter:Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára(magyar nyelven).Budapest:Mezőgazda Kiadó, 189., 263., 306. o.(1999). ISBN 963 9121 22 3
TPL:Artemisia(angol nyelven)(HTML).The Plant List (2010), Version 1.Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden.(Hozzáférés: 2013. február 26.)
Urania:Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II., Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Lektor: Simon Tibor.(magyar nyelven),Budapest:Gondolat, 312–313. o.(1976). ISBN 963 280 083 4