![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Museum_of_Applied_Arts._Main_facade_from_south._BudapestDSCN3639.jpg/640px-Museum_of_Applied_Arts._Main_facade_from_south._BudapestDSCN3639.jpg&w=640&q=50)
Üllői út
főútvonal Budapesten / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Üllői út Budapest leghosszabb sugárútja, a Belvárostól a város délkeleti határáig húzódik Üllő felé. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, Népliget és más parkok stb. – szakítja meg, ezért például a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a Ludoviceum 82. száma áll.
Üllői út | |
![]() | |
![]() | |
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén | |
![]() | |
Úttípus | út |
Hossza | 15,6 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Budapest |
Az út eleje | Kálvin tér |
Az út vége | Budapest és Vecsés határa |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Üllői út témájú médiaállományokat. |
A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint „Szolnokra vivő út” vagy „Szolnoki országút” emlegették. Az út legrégebb óta álló épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.
Hossza 15 km, mindvégig egyenes, amely északnyugat–délkeleti irányú. A Kálvin térnél kezdődik, a névadó Üllő irányába halad, Vecsésig tart; legnagyobb házszáma 873. Érinti így a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületet. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a rendszerváltás előtt Vörös Hadsereg útjának hívták.