Újvidéki Nagy Nemzetgyűlés
a szláv lakosságot képviselő gyűlés Újvidéken (1918) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Újvidéki Nagy Nemzetgyűlést 1918. november 25-én tartották Újvidéken, ahol a bánáti, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nemzetgyűlése megszavazta Baranyának, Bácskának és Bánátnak a Szerb Királysághoz való csatlakozását, ezzel ez a rész de facto elszakadt az Szlovének, Horvátok és Szerbek Államától, melyet alig egy hónappal korábban, október 29-én kiáltottak ki Zágrábban.[1] A nemzetgyűlés, amelyre az Első Magyar Köztársaság november 16-iki kikiáltása után került sor, 211 önkormányzat 757 népképviselője szavazta meg az említett terület Magyarországtól való elszakadását, az Ausztria-Magyarországgal fennálló államjogi kapcsolatok megszüntetését, és az új jugoszláv államszövetség keretein belül kinyilvánította a Szerb Királyság való egyesülését.[2] A gyűlés nemzetiségi összetétele a következő volt: 578 szerb, 89 horvát, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német és 1 magyar. A nemzetgyűlés határozatát annak ellenére ismerték el legitimnek, hogy ebben az időben ezen a területen kétszer annyi német és magyar élt, mint szerb. Ennek ellenére az említett két nemzetnek összesen 7, a szerbeknek pedig 578 küldöttük volt.[3]