Újszandec

	Újszandec (Nowy Sącz)
; Újszandec címere	; Újszandec zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kis-lengyelországi
Járás	járási jogú város
Rang	város
Alapítás éve	1292
Polgármester	Ryszard Nowak
Irányítószám	33-300-tól 33-308-ig, 33-310, 33-320
Körzethívószám	+48 18
Rendszám	KN
Testvérvárosok	Lista Netánja; Vranje; Gabrovo; Elbląg; Kiskunhalasi kistérség; Narvik; Eperjes; Schwerte; Ólubló; Sztrij; Trakai; Tarnów; Kiskunhalas; Massa; Szucsou; Szmoljan;
	Népesség
Teljes népesség	81 281 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 467,1 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	272-387 m
Terület	57,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 37′ 26″, k. h. 20° 41′ 50″
	Újszandec weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újszandec témájú médiaállományokat.

Újszandec (lengyelül Nowy Sącz ['nɔvɨ 'sɔnʧ], németül Neu Sandez [nɔø'zandɛʦ], jiddisül צאנז / Tsanz [ʦanz]) Lengyelország délkeleti részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban, a szlovák határ közelében fekvő város. Az egykori Galícia tartomány meghatározó települése volt.

Gyors adatok

Bezárás

Az Északnyugati-Kárpátok egyik északkeleti völgyében, a Dunajec és a Poprád folyók találkozásánál fekszik.

A település elődje a krakkói püspök birtokában volt egészen a 13. századig. 1292-ben ugyanis a település megkapta ugyanazon magdeburgi városjogokat, mint amit Krakkó élvezett ekkor.

A 14. században Nagy Kázmér erődítményt építtetett a város körül. Hamar Krakkó kereskedelmi riválisává vált a város, amely a magyarországi és az oroszországi kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A 15. századtól festőiskola is működött a városban, amely hamar Lengyelország egyik fontos kulturális központja lett.

A 17. századtól a város azonban folyamatos hanyatlásnak indult, majd a svéd háborúk során II. Rákóczi György és a svédek is többször pusztították a várost. 1772-ben az ausztriai Galícia tartomány része lett, ahol egy jelentéktelen kisvárosként létezett egészen az 1870-es évekig, a vasútépítések korszakáig. Ekkor kisebb iparosítás jellemezte a várost, ám komolyabb szerepkörre már nem tett szert.

1918-ban a helyi lemkók megalapították saját államukat, amelyhez a várost csatolták. Később a város Lengyelországhoz került és újabb urbanizációs folyamat indult be, majd a náci megszállás alatt a lengyel ellenállás egyik legfontosabb központjává vált. Itt működött a Lengyelországot Magyarországgal összekötő futárszolgálat is.

A második világháború után már komolyabb fellendülés nem volt tapasztalható a város életében, Lengyelország egy nem túl jelentős városává vált. 1975 és 1998 között vajdasági székhely, 1999-től a Kis-lengyelországi vajdaság része.

Bar.

Biegonice

Cent.

Chruślice

Dąbrówka

Falkowa

Helena

Gołąbkowice

Gorzków

Kaduk

Kilińsk.

Kochanowskiego

Mill.

Nawojowska

Piątkowa

Poręba Mała

Przetakówka

Przy.

St.M.

Szuj.

Wes.

Wojska P.

Wólki

Zabełcze

Zawada

Barskie
Biegonice (Laufendorf)
Centrum
Chruślice
Dąbrówka (Eichholz)
Falkowa (Falkenau)
Gołąbkowice
Gorzków (Bitterfeld)
Helena (Hundsdorf)
Kaduk
Kilińskiego
Kochanowskiego
Millenium

Nawojowska
Piątkowa (Sonnenschein)
Poręba Mała (Kleinhau)
Przetakówka
Przydworcowe
Stare Miasto (Altstadt)
Szujskiego
Westerplatte
Wojska Polskiego
Wólki (Burgweide)
Zabełcze
Zawada (Hinterbach)

Vasút

A település vasúti csomópont, itt keresztezi egymást a kelet–nyugati irányba futó Chabówka – Jasło – Sanok – Sztrij és az észak–déli Palocsa – Újszandec – Tarnów vonal, amely Kis-Lengyelország Szlovákiával és Magyarországgal való vasúti összeköttetésének egyik fontos útvonala.

Közút

Újszandec több főútvonal találkozásánal van. Kelet–nyugat irányban a 28-as főútvonal szeli át összeköttetést biztosítva a kárpátaljai vajdasági Przemyśllel, illetve Sziléziával. Az észak–déli 75-ös út Krynica és Brzesko elérését teszi lehetővé. Az Újszandecről induló 87-es út pedig a Szlovákia felé menő közúti forgalmat szolgálja.

A város helyközi autóbusz közlekedését a fejlett hálózattal rendelkező PKS Nowy Sącz végzi. Járatai a környék településeivel és a fontosabb lengyel városokkal kötik össze a települést.