Új-Zéland gazdasága
From Wikipedia, the free encyclopedia
Új-Zéland gazdasága a világ élvonalába tartozó fejlett piacgazdaság. 2015-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva 36 200 USD volt.[1] Az ország gazdasága rendkívüli mértékben nyitott, globalizált, erősen függ a nemzetközi konjunktúra alakulásától. Fő külkereskedelmi partnerei Kína, Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán.[1] A korábban mezőgazdasági jellegű ország a 20. század második felére erősen diverzifikált gazdaságot épített ki, a szolgáltatások aránya a GDP-ben 2015-re elérte a 69,4%-ot, az iparé 26,3%, a mezőgazdaságé 4,3% volt.[1] Az exportban ennek ellenére még mindig döntő szerepet játszanak a nyersanyagok és az elsődlegesen feldolgozott termékek. A fő feldolgozóipari ágazatok az alumíniumtermelés (a bőségesen rendelkezésre álló vízenergiára alapozva), az élelmiszer-feldolgozás, a fémmegmunkálás, a fa- és papíripar. A bányászat, feldolgozóipar, elektromosenergia-termelés, a gáz- víz- és szemétszállítási szolgáltatások együttesen a GDP 16,5%-át tették ki 2011-ben.[2]
Új-Zéland valutája az új-zélandi dollár, jele $, rövidítése NZD; ez a valutája a szigetországon kívül öt másik, lazábban Új-Zélandhoz kapcsolódó csendes-óceáni területnek is (Cook-szigetek, Niue, Ross antarktiszi terület, Tokelau-szigetek, és a Brit tengerentúli területekhez tartozó Pitcairn-szigetek). Az NZD a 10. legforgalmazottabb valuta a világon.[3] Az új-zélandi tőzsdén (New Zealand Exchange, NZX) 2014 novemberében 258 különféle értékpapír forgott összesen 94,1 milliárd NZD értékben.[4]