Ökológiai lábnyom
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.
Minden emberi tevékenység használ földterületeket, vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, és hat tényezőből tevődik össze:
1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt.[1] Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.
A tíz legnagyobb ökológiai lábnyomú ország 2004-es adatok szerint:[2]
|
|
A legkisebb ökológiai lábnyomú országok 2004-es adatok szerint:[2]
|
Az ökológiai lábnyom térségenként:[3]
A táblázatban láthatjuk az egyes földrészek ökológiai lábnyomát és a biológiai kapacitását, amely a rendelkezésre álló földterület nagyságát jelenti. Az ökológiai hiány pedig a két terület különbsége. Megállapítható, hogy napjainkban már csak Afrika használ kevesebb területet, mint ami a rendelkezésére áll.
| Térség | Ökológiai lábnyom (ha) | Biológiai kapacitás (ha) | Ökológiai hiány (ha) |
|---|---|---|---|
| Afrika | 1,33 | 1,73 | -0,4 |
| Ázsia, Csendes-óceáni térség | 1,78 | 1,11 | 0,67 |
| Észak-Amerika | 11,7 | 6,2 | 5,5 |
| Kelet-Európa | 4,9 | 3,1 | 1,7 |
| Nyugat-Európa | 6,3 | 2,9 | 3,4 |
| Világ | 2,85 | 2,18 | 0,67 |
Az ökológiai lábnyom mérete személyenként
Egy személy ökológiai lábnyomának nagysága az életkörülményeitől is függ. Egyénileg változik, elsősorban az élet-színvonallal arányos, az egyén által fogyasztott élelmiszerekkel, közlekedési móddal, és a használt lakás fajlagos adatával arányos (m2/fő).
Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy nem alkalmas az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak).
Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
