Óbaku
zen-iskola / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az óbaku iskola (japán: 黄檗宗, óbaku sú) a japán buddhizmusta zen egyik iskolája a szótó és a rinzai mellett. A Manpukudzsi templom az óbaku legfőbb temploma. Az iskola altemplomainak száma Japán szerte 420 templom volt 2006-ban.[1] Az óbaku iskolát a 17. században alapította a japán Udzsi városban található Manpukudzsi templomban, a egy csoport kínai buddhista mester és az ő japán tanítványaik. A Kínából érkezett szerzetesek többsége kalligráfus volt, és az óbaku egyik alapítója Jin-jüan Lung-csi és további két mester, Mokuan Sótó és Szokuhi Njoicu, japán híres kalligráfusai közé tartoztak.[2][3]
Óbaku iskola | |
---|---|
Iskola: | Lin-csi zen buddhizmus |
Alapító: | Jin-jüan Lung-csi |
Alapítva: | 1661 |
Fő templom: | Manpukudzsi |
Altemplomok: | 420 |
Vonal: | Jin-jüan |
Elsődleges helyszín: | Japán |
weboldal | |
http://www.obakusan.or.jp | |
A kínai lin-csi iskolából eredő óbakut rokoni szálak fűzik a rinzai iskolához, ám erőteljesebben figyelhető meg benne a kínai hatás. Ma az összes óbaku apát az ótókan vonalba tartozik – ahogy a rinzai is – ezáltal a gyakorlatok is egészen hasonlatosak, bár ez korábban nem volt így. A történelem folyamán az óbakut lekicsinylő nevezték úgy is, hogy „nembucu zen”, amely az iskola zen és Tiszta Föld buddhizmus gyakorlataira vonatkozott.[4] Ma már az óbaku és a rinzai templomok és kolostorok között külsőre nincs sok különbség.[5] Statisztikailag Japán legkisebb tagságú zen iskolája az óbaku, amely a rinzaihoz hasonlóan konzervatívabb és intellektuálisabb, mint a szótó.[6]