Álmos vezér
(819k-895) magyar politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem[1] apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek lehetett. A legfrissebb kutatások szerint az Álmos név jelentése: Istentől kapott. Az Almus, latinul jóságost, áldásost, kegyest jelentett. Anonymus szentként értelmezte. A turul madár legendáját is többféleképpen értelmezték ami a nevéhez köthető, az elfogadott értelmezés szerint a turul nem ejt senkit sem teherbe, csupán Emese előtt megjelent és védőszárnyai alá vette a kis Álmost, hogy beteljesíthesse a jövőbeli sorsát. A honfoglalás előtti magyar közösségben kettős fejedelemség lehetett, az egyik fejedelem kizárásos alapon ő lehetett. A róla szőtt mondák hitelessége megkérdőjelezhető, így életútját nem tudjuk teljesen megismerni.
Álmos | |
Álmos ábrázolása a Képes krónikában | |
A magyar törzsek választott vezére | |
Uralkodási ideje | |
9. század közepe – 895 | |
Elődje | Levedi (?) |
Utódja | Árpád |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 819 (?) Kazár Birodalom |
Elhunyt | 895 (?) Erdély |
Édesapja | Előd (Levedi?) |
Édesanyja | Emese (?) |
Házastársa | Enéh (?) |
Gyermekei | Árpád |
A Wikimédia Commons tartalmaz Álmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A honfoglaláskor Álmos részt vett, és vélhetően szerepet vállalt a magyar nép Kárpát-medencébe érkezésében, de oda már ő nem jutott el. Egyes kutatói álláspontok szerint még indulás előtt meghalt. Itt jön szóban a kettős fejedelemség elméletének kérdése, miszerint az egyik fejedelem vallási vezető, gazdasági ügyeket intéző vezető, a másik pedig hadügyeket intéző vezér volt. Álmos a kettő közül valamelyik lehetett, és vélhetően feláldozták őt valamilyen célból. 21. századi történészek[2] szerint Álmos úgynevezett első, azaz szakrális fejedelem (künde) volt, amint ez a Kazár Birodalomban is kialakult. Tiszte szerint tartania kellett a kapcsolatot az égiekkel és el kellett hárítania a népét fenyegető veszélyeket. A védtelen Etelközre zúduló besenyő támadás az ilyen veszélyek alaptípusa volt, amiért a tisztét már hosszú ideje betöltő Álmost a Kárpátok hágóin át menekülő magyarok Erdélybe megérkezve a hagyománynak megfelelően feláldozták (megölték). Utóda fia, Árpád lett; ezzel kezdődött el az Árpád-kor.