Ábrahám-megállapodások
kétoldalú megállapodások az USA, Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok között / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ábrahám-megállapodások azokat a kétoldalú megállapodásokat jelölik, amelyeket Izrael kötött arab országokkal kapcsolataik normalizálására. Az első megállapodások Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között 2020. szeptember 15-től hatályosak.[1] Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött egyezmény 2020. augusztus 13-án még csak Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között jött létre, majd 2020. szeptember 11-én bejelentették az Izrael és Bahrein közötti újabb megállapodást. Az Ábrahám-megállapodás hivatalos aláírási ceremóniájának az Egyesült Államok adott otthont 2020. szeptember 15-én a Fehér Házban.[2] A kettős megállapodás részeként az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is elismerte Izrael szuverenitását, lehetővé téve a teljes körű diplomáciai kapcsolatok kialakítását.
Az a fejlemény, hogy Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az arab–izraeli rendezés első példája volt az 1994-es izraeli–jordániai békeszerződés[3] óta. Az Ábrahám-megállapodást Abdullatif bin Rasíd Al-Zajani bahreini külügyminiszter és Abdullah bin Zajed Al-Nahjan emírségi külügyminiszter írta alá Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Donald Trump tanúskodása mellett. A megállapodásokat Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner valamint asszisztense, Avi Berkowitz tárgyalták le.[4]
Az Ábrahám-megállapodás elnevezése az ábrahámi vallások – különösen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – közös hiedelmében gyökerezik Ábrahám, mint pátriárka által betöltött szerepével kapcsolatban.[5][6]
2020 decemberében Marokkó csatlakozott az egyezményekhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány elismerte a marokkói ellenőrzést a vitatott nyugat-szaharai régió felett.[7] 2021 januárjában Szudán csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány beleegyezett abba, hogy a külügyminisztérium eltávolítsa Szudánt "terrorizmust támogató országok" listájáról, [8] és 1,2 milliárd dollár kölcsönt nyújtson Szudán támogatására, valamint hogy törölje adósságait a Világbankkal szemben.[9]