összeesküszik

Hungarian

Etymology

össze- +‎ esküszik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøsːɛɛʃkysik]
• Hyphenation: ösz‧sze‧es‧kü‧szik
• Rhymes: -ysik

Verb

összeesküszik

1. (intransitive, derogatory) to conspire together (against someone ellen) (to secretly plot against authority)

   Synonyms: konspirál, összeesküvést sző

2. (intransitive) to go against, to conspire against someone (several unpleasant things to happen at the same time)

   Minden összeesküszik ma ellenem. ― Everything conspires against me today.

3. (intransitive, colloquial) to wed (to join in matrimony)

   Synonym: házasságot köt

Conjugation

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	összeesküszöm or összeesküdök	összeesküszöl or összeesküdsz	összeesküszik	összeesküszünk or összeesküdünk	összeesküsztök or összeesküdtök	összeesküsznek or összeesküdnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	összeesküdtem	összeesküdtél	összeesküdött	összeesküdtünk	összeesküdtetek	összeesküdtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog esküdni.
	Archaic Preterit	Indef.	összeesküdék or összeesküvék or összeesküdém or összeesküvém	összeesküdél or összeesküvél	összeesküde or összeesküve or összeesküdék or összeesküvék	összeesküdénk or összeesküvénk	összeesküdétek or összeesküvétek	összeesküdének or összeesküvének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összeesküszik vala, összeesküdött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	összeesküdendek (or összeesküdendem)	összeesküdendesz	összeesküdend (or összeesküdendik*)	összeesküdendünk	összeesküdendetek	összeesküdendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	összeesküdnék (or összeesküdném)	összeesküdnél	összeesküdne (or összeesküdnék*)	összeesküdnénk	összeesküdnétek	összeesküdnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. összeesküdött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	összeesküdjek or összeesküdjem	összeesküdj or összeesküdjél	összeesküdjön or összeesküdjék	összeesküdjünk	összeesküdjetek	összeesküdjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. összeesküdött légyen
Infinitive	összeesküdni		összeesküdnöm	összeesküdnöd	összeesküdnie	összeesküdnünk	összeesküdnötök	összeesküdniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	összeesküvés		összeesküdő or összeesküvő	összeesküdött	―	összeesküdve (összeesküdvén)		összeesket
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem esküszik össze or össze is esküszik.

conjugation of összeesküszik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	összeesküdhetek (or összeesküdhetem)	összeesküdhetsz (or összeesküdhetel)	összeesküdhet (or összeesküdhetik)	összeesküdhetünk	összeesküdhettek	összeesküdhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	összeesküdhettem	összeesküdhettél	összeesküdhetett	összeesküdhettünk	összeesküdhettetek	összeesküdhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	összeesküdheték or összeesküdhetém	összeesküdhetél	összeesküdhete or összeesküdheték	összeesküdheténk	összeesküdhetétek	összeesküdhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. összeesküdhet vala, összeesküdhetett vala/volt.
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	összeesküdhetnék (or összeesküdhetném)	összeesküdhetnél	összeesküdhetne (or összeesküdhetnék*)	összeesküdhetnénk	összeesküdhetnétek	összeesküdhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. összeesküdhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	összeesküdhessek (or összeesküdhessem)	összeesküdhess or összeesküdhessél	összeesküdhessen (or összeesküdhessék)	összeesküdhessünk	összeesküdhessetek	összeesküdhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. összeesküdhetett légyen
Inf.	(összeesküdhetni)		(összeesküdhetnem)	(összeesküdhetned)	(összeesküdhetnie)	(összeesküdhetnünk)	(összeesküdhetnetek)	(összeesküdhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(összeesküdhetve / összeesküdhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem esküdhet össze or össze is esküdhet.

potential conjugation of összeesküszik

Derived terms

• összeesküvés

 

Further reading

• összeesküszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN