végrendelet

Hungarian

Etymology

vég +‎ rendelet

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡrɛndɛlɛt]
• Hyphenation: vég‧ren‧de‧let

Noun

végrendelet (plural végrendeletek)

1. (law) will, last will, testament

   Synonyms: (literary) végakarat, (archaic) testamentum

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	végrendelet	végrendeletek
accusative	végrendeletet	végrendeleteket
dative	végrendeletnek	végrendeleteknek
instrumental	végrendelettel	végrendeletekkel
causal-final	végrendeletért	végrendeletekért
translative	végrendeletté	végrendeletekké
terminative	végrendeletig	végrendeletekig
essive-formal	végrendeletként	végrendeletekként
essive-modal	—	—
inessive	végrendeletben	végrendeletekben
superessive	végrendeleten	végrendeleteken
adessive	végrendeletnél	végrendeleteknél
illative	végrendeletbe	végrendeletekbe
sublative	végrendeletre	végrendeletekre
allative	végrendelethez	végrendeletekhez
elative	végrendeletből	végrendeletekből
delative	végrendeletről	végrendeletekről
ablative	végrendelettől	végrendeletektől
non-attributive possessive - singular	végrendeleté	végrendeleteké
non-attributive possessive - plural	végrendeletéi	végrendeletekéi

Possessive forms of végrendelet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	végrendeletem	végrendeleteim
2nd person sing.	végrendeleted	végrendeleteid
3rd person sing.	végrendelete	végrendeletei
1st person plural	végrendeletünk	végrendeleteink
2nd person plural	végrendeletetek	végrendeleteitek
3rd person plural	végrendeletük	végrendeleteik

Related terms

• végrendelkezik

 

Further reading

• végrendelet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN