teremtmény

Hungarian

Etymology

teremt +‎ -mény

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛrɛmtmeːɲ]
• Hyphenation: te‧remt‧mény

Noun

teremtmény (plural teremtmények)

1. creature (a living being; an animal or human)
2. creation (something created such as an invention or artwork)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	teremtmény	teremtmények
accusative	teremtményt	teremtményeket
dative	teremtménynek	teremtményeknek
instrumental	teremtménnyel	teremtményekkel
causal-final	teremtményért	teremtményekért
translative	teremtménnyé	teremtményekké
terminative	teremtményig	teremtményekig
essive-formal	teremtményként	teremtményekként
essive-modal	—	—
inessive	teremtményben	teremtményekben
superessive	teremtményen	teremtményeken
adessive	teremtménynél	teremtményeknél
illative	teremtménybe	teremtményekbe
sublative	teremtményre	teremtményekre
allative	teremtményhez	teremtményekhez
elative	teremtményből	teremtményekből
delative	teremtményről	teremtményekről
ablative	teremtménytől	teremtményektől
non-attributive possessive - singular	teremtményé	teremtményeké
non-attributive possessive - plural	teremtményéi	teremtményekéi

Possessive forms of teremtmény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	teremtményem	teremtményeim
2nd person sing.	teremtményed	teremtményeid
3rd person sing.	teremtménye	teremtményei
1st person plural	teremtményünk	teremtményeink
2nd person plural	teremtményetek	teremtményeitek
3rd person plural	teremtményük	teremtményeik

Further reading

• teremtmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN