megoldás

Hungarian

Etymology

megold (“to solve”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡoldaːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: meg‧ol‧dás

Noun

megoldás (plural megoldások)

1. solution (answer to a problem)

   Mi a megoldás? ― What is the solution?

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megoldás	megoldások
accusative	megoldást	megoldásokat
dative	megoldásnak	megoldásoknak
instrumental	megoldással	megoldásokkal
causal-final	megoldásért	megoldásokért
translative	megoldássá	megoldásokká
terminative	megoldásig	megoldásokig
essive-formal	megoldásként	megoldásokként
essive-modal	—	—
inessive	megoldásban	megoldásokban
superessive	megoldáson	megoldásokon
adessive	megoldásnál	megoldásoknál
illative	megoldásba	megoldásokba
sublative	megoldásra	megoldásokra
allative	megoldáshoz	megoldásokhoz
elative	megoldásból	megoldásokból
delative	megoldásról	megoldásokról
ablative	megoldástól	megoldásoktól
non-attributive possessive – singular	megoldásé	megoldásoké
non-attributive possessive – plural	megoldáséi	megoldásokéi

Possessive forms of megoldás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megoldásom	megoldásaim
2nd person sing.	megoldásod	megoldásaid
3rd person sing.	megoldása	megoldásai
1st person plural	megoldásunk	megoldásaink
2nd person plural	megoldásotok	megoldásaitok
3rd person plural	megoldásuk	megoldásaik

Derived terms

• megoldási

Compound words

• félmegoldás
• látszatmegoldás
• szükségmegoldás

Further reading

• megoldás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.