komplikált

Hungarian

Etymology

komplikál +‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkomplikaːlt]
• Hyphenation: komp‧li‧kált
• Rhymes: -aːlt

Verb

komplikált

1. third-person singular indicative past indefinite of komplikál

Participle

komplikált

1. past participle of komplikál

Adjective

komplikált (comparative komplikáltabb, superlative legkomplikáltabb)

1. complicated, difficult, convoluted

   Synonyms: bonyolult, összetett

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	komplikált	komplikáltak
accusative	komplikáltat	komplikáltakat
dative	komplikáltnak	komplikáltaknak
instrumental	komplikálttal	komplikáltakkal
causal-final	komplikáltért	komplikáltakért
translative	komplikálttá	komplikáltakká
terminative	komplikáltig	komplikáltakig
essive-formal	komplikáltként	komplikáltakként
essive-modal	—	—
inessive	komplikáltban	komplikáltakban
superessive	komplikálton	komplikáltakon
adessive	komplikáltnál	komplikáltaknál
illative	komplikáltba	komplikáltakba
sublative	komplikáltra	komplikáltakra
allative	komplikálthoz	komplikáltakhoz
elative	komplikáltból	komplikáltakból
delative	komplikáltról	komplikáltakról
ablative	komplikálttól	komplikáltaktól
non-attributive possessive – singular	komplikálté	komplikáltaké
non-attributive possessive – plural	komplikáltéi	komplikáltakéi

Derived terms

• komplikáltan
• komplikáltság

Related terms

• komplikáció

Further reading

• komplikált in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.