kereszténység

Hungarian

Etymology

keresztény +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛrɛsteːɲʃeːɡ]
• Hyphenation: ke‧resz‧tény‧ség
• Rhymes: -eːɡ

Noun

kereszténység (plural kereszténységek)

1. Christianity

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	kereszténység	kereszténységek
accusative	kereszténységet	kereszténységeket
dative	kereszténységnek	kereszténységeknek
instrumental	kereszténységgel	kereszténységekkel
causal-final	kereszténységért	kereszténységekért
translative	kereszténységgé	kereszténységekké
terminative	kereszténységig	kereszténységekig
essive-formal	kereszténységként	kereszténységekként
essive-modal	—	—
inessive	kereszténységben	kereszténységekben
superessive	kereszténységen	kereszténységeken
adessive	kereszténységnél	kereszténységeknél
illative	kereszténységbe	kereszténységekbe
sublative	kereszténységre	kereszténységekre
allative	kereszténységhez	kereszténységekhez
elative	kereszténységből	kereszténységekből
delative	kereszténységről	kereszténységekről
ablative	kereszténységtől	kereszténységektől
non-attributive possessive – singular	kereszténységé	kereszténységeké
non-attributive possessive – plural	kereszténységéi	kereszténységekéi

Possessive forms of kereszténység

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kereszténységem	kereszténységeim
2nd person sing.	kereszténységed	kereszténységeid
3rd person sing.	kereszténysége	kereszténységei
1st person plural	kereszténységünk	kereszténységeink
2nd person plural	kereszténységetek	kereszténységeitek
3rd person plural	kereszténységük	kereszténységeik

Further reading

• kereszténység in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN