katona

See also: Katona

Hungarian

Etymology

Probably from Italian. Compare Italian cattano, from Latin capitaneus.^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒtonɒ]
• Hyphenation: ka‧to‧na
• Rhymes: -nɒ

Noun

katona (plural katonák)

1. soldier
2. piece of buttered bread with optionally a topping on it

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	katona	katonák
accusative	katonát	katonákat
dative	katonának	katonáknak
instrumental	katonával	katonákkal
causal-final	katonáért	katonákért
translative	katonává	katonákká
terminative	katonáig	katonákig
essive-formal	katonaként	katonákként
essive-modal	—	—
inessive	katonában	katonákban
superessive	katonán	katonákon
adessive	katonánál	katonáknál
illative	katonába	katonákba
sublative	katonára	katonákra
allative	katonához	katonákhoz
elative	katonából	katonákból
delative	katonáról	katonákról
ablative	katonától	katonáktól
non-attributive possessive - singular	katonáé	katonáké
non-attributive possessive - plural	katonáéi	katonákéi

Possessive forms of katona
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	katonám	katonáim
2nd person sing.	katonád	katonáid
3rd person sing.	katonája	katonái
1st person plural	katonánk	katonáink
2nd person plural	katonátok	katonáitok
3rd person plural	katonájuk	katonáik

Derived terms

• katonai
• katonaság
• katonás
• katonáskodik

 

Compound words

• katonadolog
• katonatiszt
• ólomkatona
• zsoldoskatona

 

Descendants

• → Polish: katana
• → Romanian: cătană

References

1. katona in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• katona in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN