ismerős

Hungarian

Etymology

ismer (“to know”) +‎ -ős (nominal-forming suffix)^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiʃmɛrøːʃ]
• Hyphenation: is‧me‧rős
• Rhymes: -øːʃ

Adjective

ismerős (comparative ismerősebb, superlative legismerősebb)

1. familiar, that which rings a bell (apparently known to someone)

   Ismerős nekem ez az ember, szerintem láttam már valahol. ― This person seems familiar to me, I think I've seen him/her somewhere before.

2. (predicatively) acquainted, familiar (having previous knowledge about some location)

   Nem vagyok ismerős ezen a környéken. ― I'm not familiar with this neighborhood.

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ismerős	ismerősek
accusative	ismerőst	ismerőseket
dative	ismerősnek	ismerőseknek
instrumental	ismerőssel	ismerősekkel
causal-final	ismerősért	ismerősekért
translative	ismerőssé	ismerősekké
terminative	ismerősig	ismerősekig
essive-formal	ismerősként	ismerősekként
essive-modal	—	—
inessive	ismerősben	ismerősekben
superessive	ismerősön	ismerőseken
adessive	ismerősnél	ismerőseknél
illative	ismerősbe	ismerősekbe
sublative	ismerősre	ismerősekre
allative	ismerőshöz	ismerősekhez
elative	ismerősből	ismerősekből
delative	ismerősről	ismerősekről
ablative	ismerőstől	ismerősektől
non-attributive possessive - singular	ismerősé	ismerőseké
non-attributive possessive - plural	ismerőséi	ismerősekéi

Derived terms

• ismerősen

 

Noun

ismerős (plural ismerősök)

1. acquaintance, friend (in a broad sense)

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ismerős	ismerősök
accusative	ismerőst	ismerősöket
dative	ismerősnek	ismerősöknek
instrumental	ismerőssel	ismerősökkel
causal-final	ismerősért	ismerősökért
translative	ismerőssé	ismerősökké
terminative	ismerősig	ismerősökig
essive-formal	ismerősként	ismerősökként
essive-modal	—	—
inessive	ismerősben	ismerősökben
superessive	ismerősön	ismerősökön
adessive	ismerősnél	ismerősöknél
illative	ismerősbe	ismerősökbe
sublative	ismerősre	ismerősökre
allative	ismerőshöz	ismerősökhöz
elative	ismerősből	ismerősökből
delative	ismerősről	ismerősökről
ablative	ismerőstől	ismerősöktől
non-attributive possessive - singular	ismerősé	ismerősöké
non-attributive possessive - plural	ismerőséi	ismerősökéi

Possessive forms of ismerős
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ismerősöm	ismerőseim
2nd person sing.	ismerősöd	ismerőseid
3rd person sing.	ismerőse	ismerősei
1st person plural	ismerősünk	ismerőseink
2nd person plural	ismerősötök	ismerőseitek
3rd person plural	ismerősük	ismerőseik

References

1. ismerős in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• ismerős in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN