gyakorlás

Hungarian

Etymology

gyakorol (“to practice”) +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟɒkorlaːʃ]
• Hyphenation: gya‧kor‧lás

Noun

gyakorlás (plural gyakorlások)

1. practice (repetition of an activity to improve a skill, in a concrete sense)
2. exercise (a setting in action or practicing; employment in the proper mode of activity; exertion; application; use)
3. exercise (the performance of an office, ceremony, or duty)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	gyakorlás	gyakorlások
accusative	gyakorlást	gyakorlásokat
dative	gyakorlásnak	gyakorlásoknak
instrumental	gyakorlással	gyakorlásokkal
causal-final	gyakorlásért	gyakorlásokért
translative	gyakorlássá	gyakorlásokká
terminative	gyakorlásig	gyakorlásokig
essive-formal	gyakorlásként	gyakorlásokként
essive-modal	—	—
inessive	gyakorlásban	gyakorlásokban
superessive	gyakorláson	gyakorlásokon
adessive	gyakorlásnál	gyakorlásoknál
illative	gyakorlásba	gyakorlásokba
sublative	gyakorlásra	gyakorlásokra
allative	gyakorláshoz	gyakorlásokhoz
elative	gyakorlásból	gyakorlásokból
delative	gyakorlásról	gyakorlásokról
ablative	gyakorlástól	gyakorlásoktól
non-attributive possessive – singular	gyakorlásé	gyakorlásoké
non-attributive possessive – plural	gyakorláséi	gyakorlásokéi

Possessive forms of gyakorlás

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gyakorlásom	gyakorlásaim
2nd person sing.	gyakorlásod	gyakorlásaid
3rd person sing.	gyakorlása	gyakorlásai
1st person plural	gyakorlásunk	gyakorlásaink
2nd person plural	gyakorlásotok	gyakorlásaitok
3rd person plural	gyakorlásuk	gyakorlásaik

Related terms

• gyakorlat

Further reading

• gyakorlás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN