fotográfus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Photograph.^[1] With Latinate -us ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfotoɡraːfuʃ]
• Hyphenation: fo‧to‧grá‧fus, fo‧tog‧rá‧fus
• Rhymes: -uʃ

Noun

fotográfus (plural fotográfusok)

1. photographer (one who takes photographs, typically as an occupation)

   Synonym: fényképész

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	fotográfus	fotográfusok
accusative	fotográfust	fotográfusokat
dative	fotográfusnak	fotográfusoknak
instrumental	fotográfussal	fotográfusokkal
causal-final	fotográfusért	fotográfusokért
translative	fotográfussá	fotográfusokká
terminative	fotográfusig	fotográfusokig
essive-formal	fotográfusként	fotográfusokként
essive-modal	—	—
inessive	fotográfusban	fotográfusokban
superessive	fotográfuson	fotográfusokon
adessive	fotográfusnál	fotográfusoknál
illative	fotográfusba	fotográfusokba
sublative	fotográfusra	fotográfusokra
allative	fotográfushoz	fotográfusokhoz
elative	fotográfusból	fotográfusokból
delative	fotográfusról	fotográfusokról
ablative	fotográfustól	fotográfusoktól
non-attributive possessive – singular	fotográfusé	fotográfusoké
non-attributive possessive – plural	fotográfuséi	fotográfusokéi

Possessive forms of fotográfus

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fotográfusom	fotográfusaim
2nd person sing.	fotográfusod	fotográfusaid
3rd person sing.	fotográfusa	fotográfusai
1st person plural	fotográfusunk	fotográfusaink
2nd person plural	fotográfusotok	fotográfusaitok
3rd person plural	fotográfusuk	fotográfusaik

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

• fotográfus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN