favágó

Hungarian

Etymology

fa (“tree, wood”) +‎ vágó (“cutter”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒvaːɡoː]
• Hyphenation: fa‧vá‧gó
• Rhymes: -ɡoː

Noun

favágó (plural favágók)

1. lumberjack, woodcutter

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	favágó	favágók
accusative	favágót	favágókat
dative	favágónak	favágóknak
instrumental	favágóval	favágókkal
causal-final	favágóért	favágókért
translative	favágóvá	favágókká
terminative	favágóig	favágókig
essive-formal	favágóként	favágókként
essive-modal	—	—
inessive	favágóban	favágókban
superessive	favágón	favágókon
adessive	favágónál	favágóknál
illative	favágóba	favágókba
sublative	favágóra	favágókra
allative	favágóhoz	favágókhoz
elative	favágóból	favágókból
delative	favágóról	favágókról
ablative	favágótól	favágóktól
non-attributive possessive – singular	favágóé	favágóké
non-attributive possessive – plural	favágóéi	favágókéi

Possessive forms of favágó

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	favágóm	favágóim
2nd person sing.	favágód	favágóid
3rd person sing.	favágója	favágói
1st person plural	favágónk	favágóink
2nd person plural	favágótok	favágóitok
3rd person plural	favágójuk	favágóik

Further reading

• favágó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• favágó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).