féltékenykedés

Hungarian

Etymology

From féltékenykedik (“to be jealous of”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfeːlteːkɛɲkɛdeːʃ]
• Hyphenation: fél‧té‧keny‧ke‧dés

Noun

féltékenykedés

1. jealousy (a repetitive, renewing state of suspicious guarding)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	féltékenykedés	féltékenykedések
accusative	féltékenykedést	féltékenykedéseket
dative	féltékenykedésnek	féltékenykedéseknek
instrumental	féltékenykedéssel	féltékenykedésekkel
causal-final	féltékenykedésért	féltékenykedésekért
translative	féltékenykedéssé	féltékenykedésekké
terminative	féltékenykedésig	féltékenykedésekig
essive-formal	féltékenykedésként	féltékenykedésekként
essive-modal	—	—
inessive	féltékenykedésben	féltékenykedésekben
superessive	féltékenykedésen	féltékenykedéseken
adessive	féltékenykedésnél	féltékenykedéseknél
illative	féltékenykedésbe	féltékenykedésekbe
sublative	féltékenykedésre	féltékenykedésekre
allative	féltékenykedéshez	féltékenykedésekhez
elative	féltékenykedésből	féltékenykedésekből
delative	féltékenykedésről	féltékenykedésekről
ablative	féltékenykedéstől	féltékenykedésektől
non-attributive possessive – singular	féltékenykedésé	féltékenykedéseké
non-attributive possessive – plural	féltékenykedéséi	féltékenykedésekéi

Possessive forms of féltékenykedés

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	féltékenykedésem	féltékenykedéseim
2nd person sing.	féltékenykedésed	féltékenykedéseid
3rd person sing.	féltékenykedése	féltékenykedései
1st person plural	féltékenykedésünk	féltékenykedéseink
2nd person plural	féltékenykedésetek	féltékenykedéseitek
3rd person plural	féltékenykedésük	féltékenykedéseik