elvégzés

Hungarian

Etymology

elvégez +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlveːɡzeːʃ]
• Hyphenation: el‧vég‧zés

Noun

elvégzés (usually uncountable, plural elvégzések)

1. verbal noun of elvégez: completion, performance

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	elvégzés	elvégzések
accusative	elvégzést	elvégzéseket
dative	elvégzésnek	elvégzéseknek
instrumental	elvégzéssel	elvégzésekkel
causal-final	elvégzésért	elvégzésekért
translative	elvégzéssé	elvégzésekké
terminative	elvégzésig	elvégzésekig
essive-formal	elvégzésként	elvégzésekként
essive-modal	—	—
inessive	elvégzésben	elvégzésekben
superessive	elvégzésen	elvégzéseken
adessive	elvégzésnél	elvégzéseknél
illative	elvégzésbe	elvégzésekbe
sublative	elvégzésre	elvégzésekre
allative	elvégzéshez	elvégzésekhez
elative	elvégzésből	elvégzésekből
delative	elvégzésről	elvégzésekről
ablative	elvégzéstől	elvégzésektől
non-attributive possessive – singular	elvégzésé	elvégzéseké
non-attributive possessive – plural	elvégzéséi	elvégzésekéi

Possessive forms of elvégzés

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	elvégzésem	elvégzéseim
2nd person sing.	elvégzésed	elvégzéseid
3rd person sing.	elvégzése	elvégzései
1st person plural	elvégzésünk	elvégzéseink
2nd person plural	elvégzésetek	elvégzéseitek
3rd person plural	elvégzésük	elvégzéseik

Further reading

• elvégzés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN