előfutár

Hungarian

Etymology

elő- +‎ futár

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛløːfutaːr]
• Hyphenation: elő‧fu‧tár

Noun

előfutár (plural előfutárok)

1. precursor (indicator of approaching events)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	előfutár	előfutárok
accusative	előfutárt	előfutárokat
dative	előfutárnak	előfutároknak
instrumental	előfutárral	előfutárokkal
causal-final	előfutárért	előfutárokért
translative	előfutárrá	előfutárokká
terminative	előfutárig	előfutárokig
essive-formal	előfutárként	előfutárokként
essive-modal	—	—
inessive	előfutárban	előfutárokban
superessive	előfutáron	előfutárokon
adessive	előfutárnál	előfutároknál
illative	előfutárba	előfutárokba
sublative	előfutárra	előfutárokra
allative	előfutárhoz	előfutárokhoz
elative	előfutárból	előfutárokból
delative	előfutárról	előfutárokról
ablative	előfutártól	előfutároktól
non-attributive possessive - singular	előfutáré	előfutároké
non-attributive possessive - plural	előfutáréi	előfutárokéi

Possessive forms of előfutár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	előfutárom	előfutáraim
2nd person sing.	előfutárod	előfutáraid
3rd person sing.	előfutára	előfutárai
1st person plural	előfutárunk	előfutáraink
2nd person plural	előfutárotok	előfutáraitok
3rd person plural	előfutáruk	előfutáraik

Further reading

• előfutár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• előfutár in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).