Veii
ókori etruszk város / From Wikipedia, the free encyclopedia
Veii, más néven Veius; olaszul: Veio, fontos ókori etruszk város volt Etruria déli határán, a mai Olaszországban, Rómától észak-északnyugatra. Jelenleg Isola Farnese városában, Róma községében található. Sok más, a Veii városállamhoz köthető helyszínnel együtt Formelloban található, közvetlenül az északi irányban. Nevét azokról a vízelvezető csatornákról kapta, amelyeket először Veii lakosai hoztak létre.
Veii | |
Közigazgatás | |
Ország | Olaszország |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 01′ 26″, k. h. 12° 24′ 05″42.023888888889, 12.401388888889 | |
Veii weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Veii témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veii az Etruszk Szövetség leggazdagabb városa volt. Több mint 300 évig felváltva háborúzott és szövetségben állt a Római Királysággal és a későbbi Római Köztársasággal. Végül a veii csata során Camillus római tábornok seregei Kr. e. 396-ban Veiit elfoglalták. Az egykori Veii helyszíne ma védett terület, a Lazio regionális hatósága által 1997-ben létrehozott Parco di Veio része.
A város jólétét a Tiberishez és a belső kereskedelmi úthoz való közelsége alapozta meg. Veii egykori lakói a közeli Görögországgal, valamint a Levant régióval kereskedtek. Számos görög kerámia cseréptöredéket találtak a helyszínen, a Kr. e. 8. századból. Noha a folyó gazdagságot hozott Veiinek, a Latin uralom miatt Rómával is versenyeztek.
A legnagyobb ma is látható emlékmű a Kr. e. 7. századból való Minerva-szentély, mely egy fontos út mentén helyezkedett el, közvetlenül a város előtt (a modern Portonaccióban). Kr. e. 7. század körül Veii lakosai isteneiket és az istennőiket a szabadban imádták. A korai "templomok" kis szentélyekből álltak, amelyeket lombozat vesz körül. Később, a város virágkorában fából és kőből építették templomaikat. Etruriában a szentély volt az egyik legrégebbi és legelismertebb a kiemelkedően pazar polikróm terrakotta dekorációi miatt, amelyek közül sok ma is látható a Villa Giuliában. E szentélyek közé tartozott a Kr. E. 510-es Apollo templom is (jelenleg Nemzeti Etruszk Múzeum).
Az egykori Veiiben az utóbbi években többek között lenyűgöző termálfürdőket, valamint az Augustus császár alatt épült fórumot tártak fel. A feltárt régészeti emlékek között számos gazdag tumulus és kamara sírok is szerepelnek. A leghíresebb a Grotta Campana, amelyet 1843-ban fedeztek fel, ez a legrégebbi ismert etruszk freskókkal rendelkező kamara sír. De találtak olyan hosszú alagutakat is, amelyek a város fennsíkja alá vezetnek, ez egyúttal megerősítheti Livyus beszámolóját a római győzelemről a Veii csatában.
Az etruszk erődítmények mind magaslatokra épültek, ezek közül a Veii sem volt kivétel. Az ARX-t vagy a fellegvárat a sziklák által a két patak összefolyásának szögében helyezték el, majdnem elválasztva a fő gerinctől egy vízgyűjtővel, amelyen keresztül egy út futott a római időszakban. A régészeti lelőhely helyét ma a Piazza d'ARmi ("Katonai tér") jelzi.