Rinocérosz (Dürer metszete)
Albrecht Dürer fametszete / From Wikipedia, the free encyclopedia
Általában Dürer Rinocéroszának nevezik Albrecht Dürer 1515-ben[1] készült fametszetét. A képet egy ismeretlen alkotó vázlatára és leírására alapozta az abban az évben Lisszabonba érkezett indiai orrszarvúról.
Rinocérosz (Rhinocerus) | |
Művész | Albrecht Dürer (1515) |
Típus | fametszet |
Műfaj | animal art |
Mozgalom | German Renaissance |
Magasság | 21,4 cm |
Szélesség | 29,8 cm |
Múzeum | British Museum |
Gyűjtemény |
|
Település | London |
Katalógusszám |
|
Anyag | bordázott papír |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rinocérosz témájú médiaállományokat. |
Dürer maga soha nem látta az állatot, ami a római idők óta az első élő példány volt Európában. 1515-ben I. Mánuel portugál király az orrszarvút X. Leó pápának ajándékozta, de az a szállítás közben történt hajótörésben elpusztult. Eleven orrszarvút nem is láthattak többet Európában, amíg 1577-ben egy újabb orrszarvú nem érkezett Indiából I. Sebestyén portugál király udvarába. Ezt később II. Fülöp spanyol király örökölte meg, 1580 körül.[2][3]
A metszet nem egészen pontos ábrázolása egy rinocérosznak. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat is elhelyez a nyaktőre, valamint a lábait pikkelyekkel fedi. Ezek a vonások nem találhatók meg egy valódi orrszarvún. Ennek ellenére Dürer alkotása nagyon népszerű lett Európában, és rengeteg másolat készült róla az elkövetkező három évszázad során. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az Európában, az 1740-es és az 1750-es években körbeutaztatott Clara nevű orrszarvúról készült pontosabb ábrázolások háttérbe szorították. Ennek ellenére Dürer munkájáról azt tartották, hogy „talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre”.[4]