Római pápák listája
Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia
A római pápák listája tartalmazza a római katolikus egyházfőket, vagyis a pápákat, pontifikátusuk szerint időrendbe helyezve, valamint néhány róluk készített statisztikai táblázatot.
Ez a szócikk a római pápákról szól. Hasonló címmel lásd még: Kopt pápák listája. |
A pápa (a Római egyházmegye püspöke) (épp a Római Birodalom településhierarchiájából következően) már a korai kereszténység időszakában is kitüntetett szereppel rendelkezett. A Római Birodalom hanyatlása idején a pápák voltak Róma város vezetői. Az 5–8. század között a pápák a keletrómai császárok befolyása alatt álltak, személyüket a császár jelölte ki. Az Itáliában terjeszkedő longobárd állam ellen azonban a frank uralkodóknál találtak védelmet. 751-ben a pápa megerősítette Kis Pipint az erőszakkal szerzett frank trónon, ezért a frank király 754-ben megvédte a pápát a longobárdoktól, és az Itáliában meghódított területeket 756-ban a pápának adományozta (a pápai állam születése). 774-ben Nagy Károly elfoglalta Itáliát, s megerősítette Kis Pipin adományát.[1]
A 9–11. század között a pápák a német-római császárok befolyása alatt álltak. 1054-ben a keresztény egyház keleti (ortodox egyház) és nyugati fele véglegesen elszakadt egymástól. 1059-től a német-római császár nem szólhatott bele a pápaválasztásba (bíborosi testület szerepe), de a pápáknak az egész 11–12. század során harcolniuk kellett a császári befolyás ellen. A 13. században volt a legnagyobb a pápák világi hatalma, amely a központosított rendi monarchiák (majd a nemzeti abszolutizmusok) kialakulásával és a reformációval egyre csökkent. (Ezzel párhuzamosan viszont a pápák növelték a római katolikus egyházon belüli hatalmukat, amely törekvések csúcspontja az 1870-ben elfogadott pápai tévedhetetlenség dogmája.) 1309–1377 között a pápák a pápai hűbérbirtoknak számító, de a francia király befolyása alatt álló Avignonban székeltek.[1]
A Rómába való visszatérés (1378) egyházszakadással járt (római pápák, avignoni pápák, sőt 1409–1415 között pisai pápa is), amit 1417-ben a konstanzi zsinaton sikerült felszámolni. Az olasz nemzetállam kialakulásakor, 1870-ben a pápák elveszítették világi birtokaikat, a Pápai Állam megszűnt, a pápák jogi helyzete tisztázatlan volt. (A pápák önkéntes lateráni fogsága.) 1929-ben a lateráni egyezmény rendezte a pápák helyzetét, s így megszületett Vatikán Állam.[1]
Bővebben: A pápaság története |