J–10
kínai többcélú vadászrepülőgép-család / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Chengdu J–10 negyedik generációs, szuperszonikus, egy hajtóműves könnyű vadászrepülőgép, melyet a 2000-es évek elejére fejlesztettek ki Kínában. A viszonylag önállótlan kínai hadiipar ilyen repülőgép létrehozására egyedül nem biztos, hogy képes volt, ezért találgatások láttak napvilágot, melyek szerint a repülőgép külső segítséggel, legvalószínűbben az izraeli Lavi dokumentációjának megvásárlásával született.
Gyors adatok
J–10 | |
Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
Gyártó | Chengdu Aircraft Industry Corporation |
Gyártási darabszám | 468 |
Ár | 41 millió USD |
Rendszeresítők | Kínai Légierő Pakisztáni Légierő |
Személyzet | 1 vagy 2 fő |
Első felszállás | 1998. március 24. |
Szolgálatba állítás | 2005. |
Méretek | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Hossz | 14,57 m |
Fesztáv | 8,78 m |
Magasság | 4,78 m |
Szárnyfelület | 45,50 m² |
Tömegadatok | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Szerkezeti tömeg | 8000-9730 kg |
Max. felszállótömeg | 18 000 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 1 db Ljulka AL-31FN vagy Woshan WS-10A utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
Tolóerő | AL-31FN: 89,43 kN/122,50 kN WS-10A: 89,17 kN/129,40 kN |
Repülési jellemzők | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Max. sebesség | 2,2 Mach nagy magasságon 1,2 Mach kis magasságon |
Hatósugár | 550 km |
Legnagyobb repülési magasság | 18 000 m |
Szárny felületi terhelése | 335 kg/m² |
Maximális túlterhelés | +9/-3 g |
Fegyverzet | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Beépített fegyverzet | 2 db 23 mm-es gépágyú |
Fegyverfelfüggesztő pontok | 11 |
Háromnézeti rajz | |
A J–10 háromnézeti rajza, felül az együléses, alul a kétüléses változat oldalnézete | |
A Wikimédia Commons tartalmaz J–10 témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A gép iránt komoly a nemzetközi érdeklődés, Pakisztán mellett Irán már a közeljövőben hadrendbe akarja állítani, melyet akadályozhatnak az orosz eredetű hajtóművek, melyek exportja elé a gyártó akadályokat gördíthet.[1]