Az ókori Közel-Kelet kronológiája
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete. Itt meg kell különböztetni a következő időszakokat:
- Korai bronzkor: a sumer királylista alapján ismert uralkodók és dinasztiák ideje, akik közül néhányat régészeti leletek is megerősítenek, mint a legrégebbi Mebarageszit. Ebben az időszakban egy évszázadosnál nagyobb pontosság nem érhető el.
- Középső és késői bronzkor: az Akkád Birodalomtól kezdve a kronológia pontosabbá válik, különösen az uralkodók sorrendjét tekintve. Egyidejűségek állapíthatók meg Kánaán és az ókori Egyiptom kronológiájával. Az abszolút időpontok vita tárgyát képezik, Babilon kifosztását a legnépszerűbb középső kronológia i. e. 1595-re, a rövid kronológia i. e. 1531-re teszi.
- Sötét kor a bronzkor és vaskor határán: ami a kassúk babiloni dinasztiájának bukásával, a tengeri népek támadásaival és a Hettita Birodalom bukásával kezdődik i. e. 1200 körül.
- Korai vaskor: i. e. 900 körül a történelmi adatok újra szaporodni kezdenek, és az Asszír Újbirodalom felemelkedésével lehetővé válik a biztos időpontok megállapítása. Bizonyos történeti források, mint Ptolemaiosz kánonja, Berosszusz munkái vagy a Biblia kronológiai alátámasztást és egyidejűségeket nyújtanak. Az i. e. 763. június 15-i ninivei napfogyatkozás – Simannu (sziván) hónapban – rögzíti az asszír főtisztviselők hivatali idejét.