Árpádsáv
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az árpádsávok[1] a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.[2][3] A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált.
Az Árpád-háziak vörös-fehér sávjai több magyarországi település zászlajában is jelen vannak; a települések zászlóiban a sávok száma változó. Az árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (például Alkotmányvédelmi Hivatal).[4] Az Árpád-család, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói az egyes protokolláris eseményekben szereplő magyar történelmi zászlósor tagjai. E történelmi lobogókat csak a köznyelv[5] nevezi „árpádsávos zászlónak”, ugyanezzel a kifejezéssel jelölve azt a rendszerváltás után a nemzeti radikális oldal szimbólumaként felbukkant,[6] fekvő alakú, nyolcsávos zászlót is, melynek használatáról, jelentéséről heves viták folynak.